Az utolsók között kullog Magyarország a biztosítási penetráció terén, ráadásul a szektor gerincének számító életbiztosítások helyett a régióban a nem-életbiztosítások kerültek előtérbe. A Hungarikum Alkusz Cégcsoport első sajtóeseményén szó volt többek között a hazai és nemzetközi biztosítási piac teljesítményéről, valamint arról is, hogy szeptemberben elindul a csoport online biztosításközvetítő divíziója, a HUNRisk.hu. A szektor problémáinak megoldására a vállalat egy 12 pontból álló stratégiai tervet küldött a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Biztosítók Szövetsége számára. Keszthelyi Erik, elnök-vezérigazgató letarolná a piacot. Online terméke 5 éven belül piacvezető lenne, 2025-ig cégcsoportja duplázná az árbevételét. A 12 pontja támogatja a penetrációbővítést, szeptembertől egyetemi képzésen oktatná a jövő biztosításközvetítőit. A társaságcsoport külföldre is terjeszkedne, a célpont Nyugat-Európa és a Balkán.
Azután, hogy az Európai Bizottság a minap elfogadta a magyar KAP Stratégiai Tervet, a jövő héten dönt az Országgyűlés az új agrártámogatási törvényről, illetve zajlik a végrehajtási rendeletek kidolgozása, lesz egy új honlap és sokféle kiadvány is, így az a célja az Agrárminisztériumnak, hogy mindenki a pontos információk birtokában tudja 2023 áprilisában benyújtani az egységes kérelmét – hangsúlyozta a Portfolio Agrárszektor konferencia második napjának első szekciójában Feldman Zsolt, a tárca államtitkára. Előtte az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága osztályvezető helyettese, Major Bence tartott előadást, amelyben felvázolta a magyar agrárium előtt is álló sokféle kihívást, illetve a kiszámíthatóságot nyújtó magyar terv részleteit. A panelbeszélgetésben Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője többek között arról beszélt, hogy milyen újításokkal készülnek arra, hogy a gazdák a kifizetésekhez minél hatékonyabban hozzájuthassanak. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke többek között azt emelte ki, hogy főleg a kisgazdaságok elégedettek lehetnek az új KAP Stratégiai Tervvel, de sok részlet még hiányzik a nagy képhez. Mezei Dávid, az MKB Nyrt. és Takarékbank Zrt. agrár és uniós kapcsolatok vezetője többek között arról beszélt, hogy sikerült úgy összerakni az agrár-ökológiai támogatási programot, hogy abban minden gazdálkodó megtalálhatja a számítását, de egyúttal azt is jelezte, hogy mire érdemes törekedni a lehetőségek széles tárháza kapcsán.
Miután október 14-én az átdolgozott verziót is benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak, ma arról érkezett hír Brüsszelből, hogy elfogadta a testület a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet. Ez azt jelenti, hogy 8,4 milliárd eurónyi brüsszeli forrás előtt nyílt meg az út, amelyet 1,6 milliárd eurónyi magyar állami társfinanszírozás egészít ki, így mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintnyi agárágazati uniós forrás kapott zöld jelzést.
Újabb, a gazdálkodókat segítő intézkedésről döntött az Európai Bizottság: a tagállamok kérésére hozott döntés értelmében a gazdák mentesülhetnek bizonyos vetésváltási és parlagkialakítási kötelezettségek alól annak érdekében, hogy hatékonyabban használhassák a területeiket élelmiszertermelésre.
Magyarország az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét. A következő hónapokban kétoldalú tárgyalások zajlanak a dokumentum végleges tartalmáról. A hivatalos bizottsági jóváhagyást kihirdető uniós határozat 2022 második félévében jelenhet meg - tájékoztatott az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus két alapvető dokumentumát, a felzárkóztatási (kohéziós) programok kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást, illetve a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervének irányait. Előbbi mintegy 9100 milliárd forintos keretösszegről szól és a Miniszterelnökség azt is közölte, hogy ennek legalább a 65%-át a 4 legfejletlenebb magyar régióba fogja irányítani a pályázatok kiírása és a források odaítélése során, ami mintegy 6000 milliárd forintot jelent.
A kezdeti nagy erősödés után kisebb, 0,3%-os pluszban van tegnapi záróértékéhez képest a Generali részvényárfolyama, miután új, a piaci várakozásoknál láthatóan ambiciózusabb stratégiai tervet közölt az olasz biztosítócsoport. 60%-kal többet fektetnének a digitalizációba, mint eddig, és a felvásárlások folytatását sem vetették el.
Közzétette hároméves stratégiai tervét az UniCredit Group: 2024-re több mint 4,5 milliárd euróra növelné nettó profitját az olasz bankcsoport, évente 10%-os átlagos növekedés mellett. Jövőre az idei évi nyereséget meghaladó osztalék-kifizetés és részvény-visszavásárlás jöhet.
Nemzetközi Top Speaker-ek váltják egymást az idén jubileumi 20. születésnapját ünneplő BrandFestival színpadán, október 28-29-én a Budapest Music Centerben. Digitális guruk, viselkedéstudományi szakértők, kreatív tartalomfejlesztők, trendszetterek. Több mint 100 előadó, számos nemzetközi szakember boncolgatja a Viselkedés-tudomány ernyőkoncepció mentén a márkaélmény-fokozás és a fogyasztói bevonás izgalmas kérdéseit, jelenségeit. Itt lesz többek között a The Walt Disney, a Havas CX Helia, a több mint 100 nemzetközi reklámdíjjal büszkélkedő FCB/SIX & Performance Art adat- és technológia-vezérelt reklámügynökség, nemzetközi hírű vásárlás-pszichológus, vagy viselkedés-közgazdaságtan szakértő.
Átszabta stratégiai tervének egyes bevételi, megtérülési és költségekre vonatkozó célszámait a legnagyobb német bank. A befektetési banki üzletág jobban, a retail és a vagyonkezelési divízió gyengébben teljesít a vártnál. A részleteket egy tegnapi befektetői napon ismertették.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
